1.nap, október 3., csütörtök:

A hajnali Liszt Ferenc repülőtéri találkozónkat követően a kora reggeli órákban indulunk menetrendszerinti járatunkkal és a reggeli órákban érkezünk meg Isztambul európai oldalon fekvő repülőterére.

A repülőtéren már vár bennünket a helyi idegenvezetőnk és a gépkocsivezetőnk. Bérelt buszunk segítségével az óváros közeli hotelünkhöz indulunk. Már a szűk egy órás utazásunk során is sok érdekes és hasznos információt tudhatunk meg az isztambuli helyi idegenvezetőnk jóvoltából.

Isztambul a világ egyetlen városa, amely két kontinensen helyezkedik el, a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán elterülve. A város a történelme során számos nevet viselt. Ősét, Büzantiont a megarai görögök alapították i. e. 667-ben. A terület i. e. 64-ben római uralom alá került és a város nevét Byzantiumra latinosították. Majd Nagy Konstantin császár éveken át tartó munkálatokkal átépítette és 330-ban Nova Roma (Új Róma) névre „átkeresztelve” a birodalom fővárosává tette, azonban mégis Konstantinápoly (Konstantin új városa) néven vált ismertté. A Római Birodalom 395-ös kettéválásával előbb a Bizánci Birodalom központjává, majd a kereszténység elterjedésével és az 1054-es egyházszakadással az ortodox egyház központjává vált. A várost az Oszmán Birodalom 1453-as meghódításával a törökösen Konsztantinije, majd a görög Sztanbulin elnevezésből az iszlám hívők által elnevezett Iszlambolként volt ismert az Oszmán Birodalom 1923-as összeomlásáig. A Török Köztársaság megalapítása óta pedig Isztambulként ismeretes számunkra. Ugyan az ország székhelye Ankarába került áthelyezésre, Isztambul, a maga több mint 18 millió lakosával továbbra is Törökország kulturális, művészeti és gazdasági központja és egyben Európa legnagyobb városa. Fontos még megemlíteni a Török Köztársaság megalapítójának és első elnökének, Mustafa Kemal Atatürk nevét is, akinek arcképe a mai napig számos utcai plakáton, járművek oldalán, zászlókon, minden étterem és hivatal falán látható.

Szállodánkba érkezve – még délelőtt lévén – poggyászszobát veszünk igénybe és rövid pihenőt követően, az előzetes jelentkezések alapján lesz lehetőségünk csatlakozni az első és egyben Isztambul legikonikusabb helyszíneit bemutató fakultatív programhoz.

Helyi idegenvezető által vezetve elsőként elsétálunk az egykori bizánci város, Konstantinápoly egyik legfontosabb helyszínére, a Hippodromhoz, ahol a középkortól fogatversenyeket majd később egyéb viadalokat tartottak. Az ókori stadion tekintélyes méreteivel közel 100.000 ember befogadására volt alkalmas. Így érthető, hogyan szolgálhatott a Kr.u. 532-ben a Nika-felkelés helyszínéül is. Az egyes források szerint a kocsiverseny-istállók híveinek közötti összetűzésből kiinduló és az adóterhek miatt a bizánci császárral és annak kormányával szembeni elégedettségben kiteljesedő felkelést Justinianus végül vérbe fojtotta, 30 ezer halottat hagyva mega után.

Több mint ezer évet ugorva a történelem és az építészet idővonalán a kék mecsetet más nevén Ahmed szultán mecsetét (törökül Sultanahmet Camii) keressük fel.

Mielőtt belépnénk a mecsetbe, fontos szem előtt tartani a következő illem- és viselkedési szabályokat. Egy egyévtizede készített felmérés szerint a törökök kétharmada hithű muzulmán, a ramadán havi böjtöt több mint négyötödük betartja, ennek megfelelően már nem is olyan meglepő, hogy a hozzávetőlegesen 18 milliós Isztambulban mintegy 2600 mecset működik. Valójában a mecsetekben és azok környékén az idegeneket nem igazán látják szívesen, ezért különösen ajánlott a diszkréció ezen helyszínek meglátogatásakor. Többek között nem illik az imádkozás előtti tisztálkodást vagy magát az imádkozást közelről fotózni. A keresztény embereket már rég nem tekintik “gyaur kutyáknak”, tisztelik a más vallásúakat, az egy az Isten elv alapján, azonban még a felvilágosodott isztambuliak sem tudnak mit kezdeni az ateizmussal és a vallástalanokkal. Előírás szerint csak meziláb lehet belépni a mecsetekbe. A férfiaknak a hosszú nadrág és a vállat takaró ruházat, a nőknek pedig a fejkendő, a vállat eltakaró, bokáig érő ruházat kötelező. A turisták körében népszerű mecsetekben a Sáríanak megfelelően ellenőrzik is az öltözködést, és ha szükséges, kendőt vagy ruházatot is adnak a látogatóknak.

A Kék mecsetet I. Ahmed szultán építtette 1609-1616 között. A lenyűgöző épület hat minarettel rendelkezik, amely a névadó kék színű mozaikjaival együttesen az iszlám építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásává emeli a mecsetet. A mai napig egyházi épületként működik, ahová a napi ötszöri ima idején nem lehet belépni. A mecset bejáratának kapujából csodás fotók készíthetők, különösen a kék óra idején, amikor már a lement nap fénye kékbe borít mindent és ami a kivilágítással együtt pedig lenyűgöző látványt nyújt.

A különleges jelentőségű dzsámi bensőséges hangulatával átitatódva folytatjuk fakultatív városnézésünket. Kisvártatva Isztambul másik, kiemelt jelentőségű építészeti csodájához érünk.

Nem máshová, mint a Hagia Sophiaba (latinul Sancta Sophia, törökül Ayasofya) térünk be. Az Hagia Szophia név jelentése: isteni Bölcsesség. Eredetileg egy bizánci építésű hajdani ortodox bazilika, amelyet Konstantinápoly 1453-as oszmán meghódításától 1934-ig mecsetként használták, 1934 és 2020 között múzeumként volt látogatható, majd 2020 óta, a nemzetközi felháborodás ellenére, ismét mecsetként működik. Említésre méltó a templom bejáratként szolgáló bronzkapuja, amelyet 880-ban készítettek. A mecset további érdekessége, hogy az egyik ajtó fölött látható, a török hódítók által épen hagyott mozaik, amely Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal, jobbján Konstantin császár a város makettjével, balján a templomépítő I. Justinianus császárt az Hagia Szophia másával. A császári középső kapu feletti mozaikon láthatók a 9. századból fennmaradt pantokrátor Krisztus, Szűz Mária és Gábor arkangyal ábrázolások. A déli karzat mozaikjai Jézust, Máriát és Keresztelő Szent Jánost örökítik meg, amelyeken a rendkívüli aprólékosságnak köszönhetően Mária arcpírja és János ráncai is kivehető. Egy másik mozaik viszont a magyar történelem szempontjából jelent érdekességet. A mozaikon Szűz Mária mellett II. Ióannész bizánci császár és felesége, Eiréné császárné. Eiréné I. László magyar király lánya és Könyves Kálmán király unokatestvére volt, akinek eredeti neve Piroska (régiesen Priszka) volt. A Hagia Sophia másik magyar vonatkozása az imafülke mihráb két oldalán álló két hatalmas bronz gyertyatartó, amelyeket I. Szulejmán 1526-ban Buda első török megszállásakor sok más értékekkel együtt szállíttatott Konstantinápolyba. A gyertyatartók közel 500 éve állnak, ugyanazon a helyen, ahova I. Szulejmán állíttatta őket.

Felejthetetlen építészeti, történelmi, vallástörténeti, spirituális élményekkel gazdagodva indulunk

Életre szóló élményekkel gazdagodva idegenvezetőnk kíséretében térünk vissza a hotelünkbe, ahol a gyors bejelentkezésünket követően elfoglaljuk szobáinkat.

A hotel központi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a vacsorát mindenki az igényeinknek megfelelően egyénileg vagy közösen költhetjük el valamely hangulatos étteremben, vagy egy kiváló utcai döneresnél megkóstolva a török street food kiválóságait.