KÖRUTAZÁS A DÉLI-KÁRPÁTOKON TÚL

HAJÓZÁS A DUNA-DELTÁBAN, FEKETE-TENGERI FÜRDŐZÉS

A TENGERMENTI CSÁNGÓ MAGYAROK NYOMÁBAN, 

BUKARESTI, KONSTANCAI, TULCSAI ÉS OJTOZI LÁTOGATÁS  

2024. július 20-22. (szombat-hétfő)

GARANTÁLT INDULÁS, HÖLGY VENDÉG SZOBATÁRSÍTÁST VÁLLAL

Az elmúlt hét évben indított számos erdélyi, partiumi és székelyföldi utazásunk után, idén első ízben látogatunk el a Déli-Kárpátokon túlra. Ezúttal a szomszédos ezeréves határon túli Románia természeti kincseinek és épített nevezetességeinek felfedezésére hívogatjuk Vendégeinket. Háromnapos kint tartózkodásunk során elsőként a román fővárost ismerhetjük meg, majd a Duna-delta kapujaként ismert városban töltjük az esténket és éjszakánkat. Másnap félnapos hajókirándulás során fedezhetjük fel a Duna-delta vidékét, megcsodálva érintetlen természeti szépségeit, vízi világát, a hajózás közben pedig egy félszigeten szigeten kikötve elfogyasztjuk a friss fogásból származó ízletes ebédünket is. Az ország legkedveltebb tengerpartjára érve megmártózunk a Fekete-tenger habjaiban, az éjszakánkat is a tengerparti településen töltve. Fakultatív vacsoráink alkalmával ésegyénileg elköltött étkezéseink során felfedezhetjük a hagyományos kiválóromán konyha ízeit. Harmadnap Konstanca nevezetességeit keressük fel és a repülőtér felé indulóban betérünk a moldvai csángók által alapított magyar faluba. Az utazás különlegessége, hogy rendhagyó módon repülővel érkezünk Bukarestbe, több mint 30 órányi buszos utazás és két nap szabadság is megtakarítható az azonos programú buszos programokkal szemben.

 

AZ UTAZÁS LEGÉRTÉKESEBB ELEMEI

  • A csoportot a helyszíneket és a helyi viszonyokat kiválóan ismerő, idegennyelveket beszélő idegenvezetőnk vezeti
  • a rendhagyó repülős utazásunk révén több mint 30 órányi buszos utazás és két nap szabadság is megtakarítható az azonos programú ötnapos buszos programokkal szemben
  • közepes létszámú csoport (15-20 fő)
  • 2 éjszaka szállás Tulcsa központjában, Duna-part közeli és mamaia tengerpart közeli háromcsillagos szállodákban, igény szerint 2, 3 ágyas szobákban
  • természetközeli élmények, hajózás, madárles, halas ebéd a Duna-deltában, Fekete-tengeri fürdőzés
  • városi séták Bukarestben és Konstancában
  • utunk során betekintést nyerhetünk Románia múltjába és jelenébe, kultúrájába, építészetébe és a helyi gasztronómiába egyaránt
  • izgalmas kitérőt teszünk a magyarlakta Ojtozra és megismerjük a tengermenti csángók történetét

TÖRZSUTAS RÉSZVÉTELI DÍJ: 195.000 Ft/fő        
Minimum 4 fő együttes jelentkezése esetén 179.000 Ft/fő

ÚJUTAS RÉSZVÉTELI DÍJ: 199.000 Ft/fő,
Minimum 4 fő együttes jelentkezése esetén 184.000 Ft/fő

A részvételi díj a minimum 15 fő esetén érvényes, amely 15 fő alatti létszám esetén és a mindenkori repülőjegy díjszabásnak megfelelően emelkedhet.

A RÉSZVÉTELI DÍJ TARTALMAZZA: 

  •  repülőjegyeket oda- és visszaútra,
  • a repülőtéri illetéket,
  • 1 db a fedélzetre felvihető 40 × 30 × 20 cm (maximum 10 kg súlyú) kis kézipoggyászt*,
  • légkondicionált autóbuszt a transzfereknél és a teljes út során,
  • 2 éjszaka szállást Tulcsán és a közkedvelt mamaiai tengerpart közeli háromcsillagos szállodában, igény szerint két- vagy háromágyas szobában,
  • 2 napi büfé reggelit a szállodában,
  • magyar nyelvű idegenvezetést,
  • a szervezés díját.

Az út során kötelezően fizetendő díj:

  • ügyfél regisztrációs díj: 3.000 Ft/fő, amely csak az első utazást megelőzően az irodának fizetendő,
  • Útlemondási biztosítás: az utazási irodának előre fizetendő díjak 3%-a,
  • Egyágyas felár: 34.000 Ft

A RÉSZVÉTELI DÍJON FELÜL VÁLASZTHATÓ ELŐZETESEN FIZETENDŐ DÍJAK:

    •  Fakultatív három fogasos vacsorák díja: 15.000 Ft/fő/2 nap,
    • Az utazás időpontjára érvényes repülős baleset-, betegség- és poggyászbiztosítás megléte az utazás feltétele, amelyet irodánkban is megköthet: 70 év alatt 2.900 Ft/fő/3 nap, 70 év felett 4.350 Ft/fő/3 nap
    • Nagy kézipoggyász és Priority szolgáltatás: 38.000 Ft/fő (oda-vissza útra)**,
    • 20 kg-os Feladható poggyász: nem választható***

AZ ÚT SORÁN VÁLASZHATÓAN FIZETENDŐ DÍJAK: 

Félnapos fakultatív Duna-delta hajózás, pelikánlessel, „halas ebéddel”: 

– Előre fizetendő díj: 2.000 Ft/fő ÉS 

– A helyszínen fizetendő díj: 230-250 RON/fő,

 

vagy a csoport minden résztvevője számára:

 

Félnapos fakultatív Duna-delta hajózás, pelikánlessel, „halas ebéddel”: 

– Előre fizetendő díj: 2.000 Ft/fő ÉS 

– A helyszínen fizetendő díj: 190-210 RON/fő,

Minimum 15 fő jelentkezése esetén, a díj 15 fő alatt létszámarányos emelkedik.

Az összeg az idegenvezető hajódíjának létszámarányos díját is tartalmazzák. A díjak az utazás során az idegenvezetőnek fizetendők.

AZ ÚT RÉSZLETES PROGRAMJA

1. nap: 2024. július 20., szombat

A reggeli órákban indulunk menetrendszerinti járatunkkal a Liszt Ferenc repülőtérről és mintegy másfélórányi repülés után érkezünk meg a főváros közeli Henri Coandă repülőtérre, ahol a helyi gépkocsivezetőnk már vár ránk.
Bérelt buszunk segítségével elsőként a Bukarest fő látványosságait keressük fel.

A Budapesttel azonos lélekszámú Bukarest (románul București, jelentése az Öröm városa) a magyar főváros felénél is kisebb területen fekszik. Ezzel az Európai Unióban a legsűrűbben lakott fővárosok egyike. Dambovita folyó partján fekvő város első írásos nyoma 1459-ból származik, amelyben a hírhedt havasalföldi fejedelem, Vlad Tepes erősített meg a tulajdonában egy helyi földbirtokost. 1659-ben Havasalföld fővárosává vált, majd 1859-ben lett az egyesített Romániafővárosa. 1847-ben hatalmas tűzvész pusztított Bukarestben, amely során az épületek egyharmada vált a tűz martalékává. Az újjáépítést követően a két
világháború közötti időszakban a várost elegáns neobarokk építészete miatt „Keleti Párizs”-ként és „Kis Párizs”-ként aposztrofálták. Majd az 1977-ben bekövetkező, a Richter-skálán 7,3-as földrengés során a történelmi központ épületeinek százai
omlottak le, amelyek visszaépítése helyett Nicolae Ceaușescu, modernek szánt, azonban mérsékelten ízlésessé lett épületek sokaságát építtette. Ezen felül az épen maradt belváros mintegy 500 hektárnyi területét eldózeroltatta, hogy helyébe észak-
koreai mintára létrehozza a szocialista realista építészet egyik fellegvárát. A kommunista diktátor ezzel az emberiség történelmében feljegyzett legnagyobb méretű, békeidőbeli városrombolását követte el.
Napjainkra a sorra épülő modern épületek, üzleti negyedek sokat javítottak a városképen. A háromórás itt tartózkodásunk során több nevezetességet is felkeresünk. A városi buszos panoráma transzfereink során érintjük az 1888-ban átadott neoklasszikus koncerttermet, az Athenaeum-ot, a századfordulós Kretzulescu-palotát és a városlátogatásunk végén pedig a Radu Vodă ortodox
kolostort
. A városi sétánk során pedig felkeressük a Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor uralma alatt az 1980-as években épített monumentális román parlamentet, amely a világ legnagyobb parlamenti épülete, az 1724-ben felszentelt brâncoveanu-stílusú Stavropoleos-kolostor templomát, az 1715-ben átadott Antim-kolostort és az 1655-59 között épített Patriarchális
Székesegyházat
is. A szabadidőnkben röviden az ebédünket is elkölthetjük. Ismét buszra szállunk és mintegy háromórányi utazással érjük el a Duna-delta kapujának nevezett, Tulcsát. Utazásunk során a Partiumban élő idegenvezetőnk révén számos érdekességet tudhatunk meg a szomszédos nemzet eredetéről, történelméről, kultúrájáról, a Kárpátokon túli román-magyar együttéléséről, némiképp betekintést nyerve a román néplélekbe is.

Megérkezve Tulcsára átvesszük szobáinkat a belvárosi, Duna-part közeli hotelünkben és rövid sétára indulunk a duna-parti sétányra és a kikötőbe. A kicsit kései vacsoránkat a hotelben is elkölthetjük fakultatív jelleggel vagy egyénileg kereshetjük fel a Duna-parti éttermek valamelyikét.

2. nap: 2024. július 21., vasárnap

A kicsit korábbi közös reggelit követően a közeli kikötőből indulva egy félnapos fakultatív hajókirándulásra hívjuk vendégeinket, mely során a csodás Duna-deltát fedezzük fel.
A Duna-delta Európa egyik kiemelt, állatfajokban és természeti erőforrásokban gazdag területe. Vizivilága számtalan ritka és különleges hal- és madárfajnak ad otthont, így méltán került fel 1991-ben az UNESCO listájára, mint világörökség és bioszféra rezervátum.
A Duna-delta (Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta után, Románia, Ukrajna és Moldova határvidékén. A romániai részének területe 2540 négyzetkilométer. A tavasz beálltával több millió madár érkezik ide költeni a világ minden tájáról, annak dacára, hogy a Duna-A deltában már 41 település van, de a vidék átlagos népsűrűség így sem haladja meg a 4 főt négyzetkilométerenként. Az itt élők (13000 fő körüli lakos, amelyből 4000 orosz nemzetiségű) főleg halászattal foglalkoznak (10000 bejegyzett csónak van), de marhatenyésztéssel és méhészettel is foglalkoznak szép számmal. A Duna-delta hajózások révén egyre többen élnek az idegenforgalomból is. A Duna-deltában találjuk a világ legnagyobb összefüggő nádrengetegét, melynek területe eléri a 2700 négyzetkilométert. A „betakarított” évi mintegy egymillió tonna nádat a Braila közeli cellulózkombinátban dolgozzák fel, amely szintén fontos bevételét képezi a vidéknek. A deltának több ágra és három fő csatornára, a Chiliara, Sulinara és a Szentgyörgyre ágazik. Hajónk egy darabon a Sulinan halad, ahonnan letérve az igazán izgalmas mellékágakon és tavakon folytatjuk tovább az utunkat. Helyenként leállítva a hajó motorját élvezhetjük az érintetlen természet nyugalmát, a halak csobbanását, a madarak hangját, társaságát. A vízi világ különlegességét jól mutatja, hogy az kontinensünkön élő mintegy 110 halfajta közül 36 kizárólag itt él, az honos állatfajok száma pedig mintegy 3400-ra tehető. E fajgazdagság a nagyszámú, egymástól eltérő adottságú élőhelyeknek köszönhető. A Duna-delta Európa talán legnagyobb madárparadicsoma, 327 madárfajnak ad otthont, amiből 218 a deltában is fészkel. Itt található a Európa legnagyobb pelikán populációja is, a maga 8000 egyedével. Ahogy korábban is megjegyeztük, a költöző madaraknak is egyik kedvelt pihenőhelye a delta. A korai indulásunknak köszönhetően várhatóan nagyobb számban láthatunk pelikánokat, fekete gólyákat, kormoránokat és a legkülönbözőbb madarakat a hajóutunk során. A vidéket a földművelés helyett a félnomád életmód, a legeltetés jellemzi. Mivel a sásos, zsombékos növényzet pompás legelő, így bivalyok, szarvasmarhák és lovak is gyakorta feltűnnek az úszó szigeteken. Megfelelő igény esetén hajózásunkat megszakítva egy kis faluban költhetjük el a friss fogásból származó ízletes ebédünket vagy visszahajózva Tulcsába, egyénileg ebédelhetünk meg például a Duna-parti éttermek valamelyikében.

 

A Duna-delta vizi világot bemutató video a következő linkre kattintva tekinthető meg: 

Életre szóló természet közeli élményekkel gazdagodva buszunkra szállunk és a Konstanca részét képező, a románok népszerű tengerparti üdülőhelyére, Mamaiara vesszük az irányt. A délutáni órákban megérkezve bejelentkezünk a tengerpart közeli hotelünkbe és pár órácska erejéig megmártózhatunk a Fekete-tenger habjaiban.

A Mamaia tengerpartot bemutató video a következő linkre kattintva tekinthető meg:
https://www.youtube.com/watch?v=QCN1mlJoLxQ

A szabadidőt követően, az előző naphoz hasonlóan közösen is elfogyaszthatjuk fakultatív vacsoránkat a hotelünk étteremében, de egyénileg is beülhetünk a tengerparti éttermek valamelyikébe.

3. nap, 2024. július 22., hétfő

A reggelink után bérelt buszunkkal Konstanca belvárosába indulunk. A mai Konstanca helyén álló ókori települést K. e. 7. században görög telepesek alapították. 46-ban a Római Birodalom részévé vált, ekkor kapta a Constantiana nevet, Nagy Konstantin császár testvéréről Flavia Iulia Constantiaról. A Római Birodalom kettéválásával a Bizánci Birodalom része lett egészen a 7. századig, amikor szláv vándornépek feldúlták. A 15. században az Oszmán Birodalom része lett. 1873 és 1883 között német családok telepedtek le, akiket 1940-ben erőszakkal hurcoltak el Németországba, a náci „Heim in Reich” (Vissza a Birodalomba) mozgalom keretein belül. Végül az 1877–1878-as szabadságharcot követő berlini döntés értelmében a várost Romániához csatolták. 

Konstanzai városnéző sétánkat a város egyik jelképénél, a Fekete-tenger partján álló, mára elhagyatottá vált, de így is impozáns kaszinóépületénél, a Casino Constanta-nal kezdjük. Az egykoron romániai Monte Carloként emlegetett kaszinó az európai elit kedvelt célpontja volt egykoron. A szomorú sorsú, art deco stílusú épületet I. Károly román király építtette 1910 körül és mint látható is, a történelem viharai időközben alaposan megrongálták. A folyamatos perek és a politikai csatározások következtében pedig a kaszinó felújítása máig várat magára, annak ellenére, hogy 2018-ban a műemlékvédelemmel foglalkozó Europa Nostra szervezet a kontinens hét legveszélyeztetettebb műemléke közé választotta. Városi sétánk során felkerssük a konstancai nagymecsetet és minaretet (más néven Károly-mecset). Névadója I. Károly román király volt, aki 1910-ben rendelte el a mecset építését a városban élő muzulmán lakosság részére. A minaret magassága 47 méter és 140 lépcső visz fel a toronykilátójába, ahonnan szép a kilátás a városra és részben Fekete-tengerre is. Felkeressük a Genovai világítótornyot is, amelyet 1300 körül építették genovai kereskedők és hajósok, továbbá városi sétánk során a Tomis kikötője Római katolikus bazilikát is érintjük, amelyet 17. századi alapokra 1885-ben építették.

A rövid szabadidőt követően a bukaresti repülőtér felé vesszük az irányt. Azonban még előtte egy izgalmas kitérővel meglátogatjuk, a mindössze néhány esztendeje felfedezett, a Fekete-tenger mentén letelepedő moldvai csángók által alapított máig magyarajkú falut. A Konstancától alig húsz kilométerre, Budapesttől viszont közel 1100 kilométerre lévő Constanța megyei Ojtozba (románul Oituz) érkezünk, amely csupán néhány évvel ezelőtti felfedezésének köszönhetően és a jelenlegi ismeretünk szerint, Európa legdélibb és legkeletibb magyar faluja. Egy órácskára betérünk, néhány magyar szó erejéig, annak is archaikus változatáért, a nyelvújítás előtti időkből. A falu lakossága mindössze hétszáz fő, amelynek 90 százalékos többsége a bákó megyei Lujzikalagorból származó moldvai csángók leszármazottjai. A „nagy verekedés” (értsd: Nagy Háború, vagyis az Első Világháború) után a lujzikalagori leszerelő katonák a román államtól jutalmul földet kaptak a hadi szolgálataikért. Így 1922-ben 40 család indult el Dobrudzsába szekerekkel, állatokkal a jobb élet reményében. Megérkezve pusztaságot találtak, ahol a helyi „oláhok” elmondása szerint 10 évente esett csapadék. Elkeseredésükben három férfi kivételével mindenki visszatért a Moldvába. Idővel a Lujzikalagoriak aggódva visszahívták az itt maradtakat, mire azok válaszul a következőket írták. „Adott az Isten egy jó esőt és azután adott gabonát.”. A hír hallatán tíz család ismét útra kelt és megérkezve, 1924-ben alapították meg és jegyezték be Oituz néven a magyar falut. 

Az új falu alapítói az Ojtoz (magyarul) nevet adták, hogy mindig emlékeztesse a katonákat a legvitézebb cselekedeteik színhelyére, az Ojtozi-szorosra. Jelenleg 168 család lakja a falut, ahol az idősebbek beszélnek magyarul, míg a fiatalok azonban már román nyelvet használják.

A tengermelléki magyarokról szóló Vujity Tvrtko riport a következő linkre kattintva tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=MmImo-kLK0A

Ezzel a különleges, magyar szívet melengető élménnyel búcsúzunk el Dobrudzsátólés Romániától. A bukaresti repülőtérre vezető úton szamba vesszük a három nap során megélt különleges és életre szóló élményt.
A repülőtérre a délután folyamán érkezünk meg. Menetrendszerinti járatunkkal, mintegy másfél órányi repülés után, a késő délutáni órákban érkezünk meg a Liszt Ferenc repülőtérre.

Megjegyzés: A gondos szervezésünk ellenére a programok megvalósulásának sorrendje a helyi viszonyok függvényében változhat, egyes programok esetleg el is maradhatnak.

Szellemi termék védelme: A fenti programleírás a Pannonia Travel (Pannonia Humana Kft.) szellemi terméke és tulajdona. Annak engedély nélküli részleges vagy teljes másolása, terjesztése, kereskedelmi célra történő felhasználása jogszabályba ütközik és jogi intézkedéseket von maga után. 

AZ UTAZÁS IDŐPONTJA:

Budapest – Bukarest (OTP): 2024. július 20., szombat 8:50 –9:15 (W6 3292)
Bukarest (OTP) – Budapest: 2024. július 22., hétfő 16:40 – 17:25 (W6 3291)

POGGYÁSZINFORMÁCIÓK:

A részvételi díjban szereplő 40 × 30 × 20 cm és maximum 10 kg súlyú kis kézipoggyász díjmentesen felvihető az utastérbe, azonban az utasnak az előtte található ülés alatt kell elhelyeznie.
**WIZZ Priority információ:
Ha WIZZ Priority szolgáltatást vásárol, a fedélzetre felvihető 40 × 30 × 20 cm (maximum 10 kg súlyú) kis kézipoggyász mellett magával vihet még a fedélzetre 1 db maximum 55 x 40 x 23 cm nagyságú és maximum 10 kg súlyú kézipoggyászt is (kivéve, ha operatív okokból kifolyólag ez nem megoldható). Kijelölt elsőbbségi utasfelvételi pult és elsőbbségi beszállás!
***20 kg-os feladható poggyász információ: a program jobb megvalósíthatósága érekében nem választható