Reggeli indulásunkat követően Parassapusztánál lépjük át a határt és a délelőtti órákban érkezünk meg a Zsitva folyó partján épült Taszármalonyára. A település határában található Malonyai arborétumot 1892-ben Dr. Ambrózy-Migazzi István alapította felesége birtokán, mintegy 70 hektárnyi területen. Ambrózy Trianont követően a Kemeneshátra költözött, ahol a saját birtokán hozta létre Kám határában a Jeli arborétumot. Itt is temették el 1933-ban, 64 évesen. A malonyai arborétumban több mint kétezer növényfajta található. Ezek közül is kiemelkedik a ritkaságnak számító tengerparti óriásfenyő és több ázsiai eredetű fafajta. Május és június azok a hónapok, melyek legalkalmasabbak a védett park látogatására. Ebben az időszakban borulnak virágba a leggyönyörűbb növények, köztük a megannyi színben pompázó rododendron, más néven havasszépe vagy hangarózsa, melynek számtalan változata lelhető fel itt, virágzás idején pedig meseszép színkavalkáddal, és elképesztő illatfelhővel borítják be az arborétumot. Sétát teszünk az arborétumban, érintve az örökzöld és lombhullató rododendronokat, valamint elhaladunk az 1894-ben épült jellegzetes toronnyal rendelkező egykori romantikus kastély előtt.

Folytatjuk utunkat, és kora délutáni órákban érkezünk meg Bajmócra. Kora délután lévén először fakultatív ebédünket költjük el, illetve szabadidőnket tölthetjük el a bájos városkában.

A szabadidőnk után, a kastélyparkon át vezető rövid sétánk során lesz alkalmunk megcsodálni a kastélyt az őt körül ölelő várárkokban létrehozott tavacskák oldaláról, melyekben, ha szerencsénk van, hattyúkat is láthatunk.

A vár előtt megtekintjük a Felvidék legidősebb, több mint 700 évesre becsült hársfáját, melyet a hagyomány szerint Csák Máté ültetett 1301-ben. Úgy tartják, hogy a fa terebélyes lombjának árnyékában Mátyás király számos rendeletet hozott, tanácskozásokat és reneszánsz lakomákat is tartott.

A Nyitra folyó völgyéből kiemelkedő mésztufa sziklaszirten fekvő bajmóci kastély stratégiailag jól védhető helyén már a honfoglalás korában is favár állhatott. Ezt a monda szerint egy Bojnik nevű rablólovag építtetette. Kővárrá itt is csak a tatárjárás után alakították át az épületet, melyet ezt követően a leghíresebb nemesi családok birtokoltak. Tulajdonosai közé tartozott a trencséni Csák Máté, valamint Mátyás király törvénytelen gyermeke, Corvin János is. Később az akkor gótikus kastélyt a bányászati vállalkozásaikból meggazdagodott Thurzó család alakíttatta igazi reneszánsz, főúri családi rezidenciává. Mai romantikus alakját a kastély utolsó tulajdonosa az örök agglegény, Pálffy János gróf idején nyerte. A gróf 1889-1910 között az épületet 3 millió aranykoronás költséggel Hubert János budapesti műépítésszel alakíttatta át a közép-franciaországi Loire folyó mellett álló várak mintájára. A világháborúkat követő államosítást után a kastély állami rendezvények színhelyéül szolgált, az emiatti állagmegóvás következtében termei ép állapotban vészelték át a 20. századot. 

A Pálffy család által átalakított kastély a maga 365 ablakával, bonyolult folyosó és díszes lépcsőház rendszerével, mintegy 180 szobájának láncolatával, termeinek jórészt eredeti berendezéseivel, művészi falburkolataival és faragott bútoraival a monarchia korabeli idők főúri pompájába repít minket vissza. Kastélylátogatásunk során a legszebb termeken haladunk végig. Többek között meglátogatjuk az Arany szalont, melynek mennyezetét arannyal beborított 183 hársfa angyalka díszíti. Megnézzük a Kék termet, melynek falán magyar királyok portré néznek vissza ránk. Átsétálunk a kastély Téli kertjén, ahol régen a főurak szabadidejükben játszottak, kártyáztak. Felmászunk a kastély tornyába, hogy onnan tekintsünk le a környékre, mint egykoron egy igazi várvédő. Meglátogatjuk a híres várátalakító, Pálffy János síremlékét.  Végül megnézzük a vár alatti természetes barlangot, mely a kastély lakói számára biztosíthatott menedéket külső támadás esetén.

A kastélylátogatást követőén, úton hazafelé az ezüstbányászatáról híresSelmecbányán állunk meg, hogy az UNESCO által világörökséggé nyilvánított óvárosában tegyünk egy rövid közös sétát. Városi sétánk során megismerkedünk a település eredetlegendájával, felkeressük a történelmi hangulatú Szentháromság teret. A teret oldalról a Bányászati Akadémiához tartozó épületek szegélyezik, köztük a Bányabíróság épületével, közepén pedig a Felvidék egyik legnagyobb, barokk Szentháromság oszlopát találjuk. Megtekintjük kívülről a város megerősített templomból kialakított Óvárát és a törökök ellen épített Újvárát, vagy más néven Leányvárat. Messziről láthatjuk majd történelmi Magyarország talán legszebb Kálváriáját, amely a 727 méter magas a Kálváriahegyén három templom egymás fölé épített láncolataként került kialakításra. Az alsó templomot a szlovák, a középsőt a magyar, a felsőt pedig német templomnak is nevezik. Sétánk zárásaként megismerkedünk a bányászati vekkerórával, azaz a klopácskával is.

Kora este indulunk vissza Budapestre és az esti órákban érünk haza.