Reggeli találkozónkat követően vonattal utazunk programunk első állomására, Nagymarosra. Mintegy háromnegyedórányi utazás után érkezünk meg a Duna bal oldalán fekvő városba.

A vasútállomásról egyenesen a Szent Kereszt Felmagasztalása templomhoz sétálunk, amely előtt Szent Istvánt és a királynét, Boldog Gizellát ábrázoló egész alakos bronzszobor fogad bennünket. A templomot helyi vezető segítségével ismerhetjük meg. A késő gótikus stílusú eredetileg négyszintes torony alja négyzet alakú, de a második szinttől kezdve nyolcszög formájú, belsejét különleges csillagboltozat fedi. A török megszállás idején megrongálódott templomot barokk stílusban építették újjá, így a boltozat mellett a berendezése és toronysisakja is a stílusirányzat jegyeit viseli. Említésre méltó a szószék és a keresztelőmedence gazdag díszítettsége is. A sok szépség mellett arra is lesz időnk. hogy a hely szellemének hívószavára egy percre elcsendesedjünk.

Szombat lévén a templom csendjét a közeli, idén 11 éves évfordulóját ünneplő termelői piac nyüzsgő hangulata töri meg. A város főterén tavasz kezdetétől az ősz végéig, hétről hétre ekkor kínálja eladásra portékáját a Dunakanyar gazdáinak színe java, akik egytől egyig a hagyományt, a kétkezű munkát és a minőséget képviselik. A piac rendszeresen árusítanak nemzetközi szintű díjakat nyert gasztronómiai finomságokat, melyek sok esetben épp itt a nagymarosi termelői piacon kezdték meg világhódító pályafutásukat. Óvatosan vásároljunk, mert még a visegrádi Salamon-toronyhoz és a zebegényi Kálváriához sétálva még várnak ránk emelkedők a nap folyamán!

A szabadidő végeztével lesétálunk a hajóállomásra, ahol rövid sétát tehetünk a part menti sétányon, mindeközben a Duna, a túlparton látható Visegrádi-hegység vonulata, a Fellegvár valamint a Salamon-torony fenséges összképe szinte vonzza a tekintetünket.

Egykilométernyi hajózást követően a távolról már ismerős Salamon-toronyhoz vesszük az irányt. A visegrádi kettős várrendszert közvetlenül a tatárjárás után építtette IV. Béla. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette. Az alsóvárat a fellegvárral tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. Az alsóvár lakótornyát ismerjük Salamon-toronyként. A hatodik emeleten található a lőréses, pártázatos falakkal körülvett tetőterasz, amelyet egykoron kívülről, fából épült erkélyfolyosó ún. gyilokjáró övezett.

Ennyi látnivaló és élmény után jól esik egy kicsit megpihenni, így mielőtt tovább indulnánk, ebédszünetet tartunk. Kedvünkre elfogyaszthatjuk a gondos kezek által készített, ízletes hazait vagy ebédidőnket az uralkodó stílushoz hűen a Renaissance étteremben is elkölthetjük. Amennyiben könnyebb ebédre vágyunk, akkor akár a helyi tálcás éttermet is válaszhatjuk.

A szabadidőt követően közösen indulunk a Királyi Palotához, amely a középkori Magyarország egyik legpompásabb épületegyüttese volt. A palota története még Károly Róbert uralkodása alatt kezdődött. Ekkor költözött a királyi udvar Visegrádra, amely az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak is helyszínéül szolgált. Nagy Lajos király jelentősen kibővítette és európai viszonylatban is pompás palotává fejlesztette, amelyet utóda Zsigmond király is folytatott. A palota Mátyás király idején élte fénykorát. Itália után először itt jelentek meg a reneszánsz stílusjegyei. Ekkor épült a kápolna, a kerengő a loggiával, a díszlépcső, több díszkút és közöttük is az épületegyüttes leghíresebb dísze, az ezer forintos hátoldaláról is ismert Herkules-kút, melyet Mátyás király címerei díszítenek. 

A török idején kifosztott és magára hagyott palota pusztulásnak indult. Kövei nagy részét elhordták, és a maradványokat betemette a hegyoldalról lemosott hordalék, hogy 1934-ben Schulek Frigyes fia, János véletlenül fedezte fel a palota eltemetett darabjait. Azóta szinte folyamatosak a régészeti feltárások, helyreállítások, és folyamatosan adják át a rekonstruált részeket a látogatók számára. Szakavatott helyivezetőnk kíséretében járjuk be a romjaiban is impozáns palota szépen rekonstruált termeit, lakosztályait, udvarait, időutazást téve a Magyar Királyság fénykorába, a XV. századba. Megtekintjük az eredetileg is a loggia centrumát ékesítő Herkules-kút másolatát valamint az eredeti kút maradványait a Kőtárban. A feltételezések szerint a gyermek Herkules szimbóluma a király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal. A Palotakertet egy Zsigmond-kori csorgókút ékesíti. A palota másik ismert műemlékének, a baldachinos Oroszlános kútnak a másolata az emeleti teraszon látható. Megtekintjük még a korhűen berendezett konyhát és a kápolnában található híres Visegrádi Madonna néven ismert reneszánsz vörös márvány domborművet is. A palotalátogatás után visszatérünk hajóállomásra, hogy onnan Zebegénybe vegyük az irányt.

A közel egyórás hajóutunk során nem tudunk betelni az elénk táruló Dunakanyar szépségével. A zárt és nyitott terekkel is rendelkező kirándulóhajónknak köszönhetően könnyen alkalmazkodhatunk a változó időjárási viszonyokhoz is.

Zebegénybe érve első sétánk a Kós Károly erdélyi polihisztor és Jánszky Béla tervei alapján szecessziós stílusban épült Havas Boldogasszony plébánia templomhoz vezet, amelyet az erdélyi fatemplomok mintájára terveztek. A boltozott szentély zárófalán a Makkosmáriára visszaszállított kegykép másolata van. A templomot figyelemre méltó színes üvegablakok és freskók díszítik.

A templomlátogatás után a Kálvária-dombra indulunk. A Kálvária-dombra felfelé sétálva kívülről megtekintjük a község sziklába vájt szentélyét.

A Kávária-hegyen eltöltött szabadidőnk alatt kitekinthetünk a Kós Károly-kilátóból valamint felkereshetjük a 1930-as években készült, Magyarország ezeréves határait és történelmét szimbolizáló országzászlót és a Trianon vagy hősi emlékművet. Mindkét helyszínről festői panoráma nyílik a Dunakanyarra. 

A hegytetőn apró Kálvária kápolnát találunk. A kápolnától lefele vezető út mellett Zebegény bájos kálváriájának stációi mellett haladunk el. Az út melletti kilenc stációs ház kis fülkéiben Jézus keresztútját ábrázoló öntöttvas képek láthatók. A kálvária többi stációképe a kápolna külső, illetve belső falán kapott helyet.

A gazdag programunk végeztével a vasútállomásra sétálunk. Vonatunk az esti órákban indul vissza Budapestre, ahová mintegy órányi utazást követően érkezünk meg.