Reggeli indulásunkat követően azonnal a kőröshegyi tulipán virágzás színhelyére utazunk, mely a Balaton déli oldalán, a tó partjától 3 km-re található. Innen csodálatos a panoráma a tóra és a Tihanyi-félszigetre. Idén több mint félmillió tulipánhagymát ültettek el a gazdaságban, melyek áprilisban virágoznak folyamatosan. Felejthetetlen a több színben pompázó tulipánok sokasága. Lehetőség lesz magunk által szedni a virágokból, de akik csak a látvány miatt érkeznek, azok is kellemesen tölthetik el itt idejüket. A leszedett virágokat fajtánként eltérő szálankénti áron lehet majd vásárolni. A virágok tépkedése káros, ezért érdemes metszőollót magunkkal hozni, de a helyszínen is kölcsönözhető 500 Ft letéti díj ellenében. A metszés folyamatáról pedig az ott dolgozóktól tájékoztatást is kaphatunk. A leszedett tulipánokhoz kötözőszalagot is adnak ajándékba, aminek segítségével azonnal csokorba is köthetjük a virágokat! A helyszínen palántavásár is van, és helyi, kőröshegyi levendulából készült kézműves termékek, de kávé és egyéb frissítők is kaphatóak.

Következő állomásunk a közeli Szántódpusztán Idegenforgalmi és Kulturális Központ lesz. A puszta mintegy harminc épülete eredeti állapotban őrzi egy 150-200 évvel ezelőtti birtok (majorság) tipikus képét. Itt található a Dél-Balaton egyetlen akváriuma, mely a tó élővilágát mutatja be. A majorság 1986-ban építészeti nívódíjat, 1994-ben Európa Nostra díjat nyert. A majorság kastélya a puszta egyik legrégibb épülete. A tihanyi apátság jószágkormányzójának és gazdatisztjeinek lakása volt. Már a 18. század elején állt. A pincében járva a hatalmas hordók között szinte elvész az ember. A szépen ívelő téglakupolák, gondosan falazott boltozatok még a nem szakértő látogató számára is a szép építészeti alkotás látványát nyújtják. Közös sétát tehetünk a majorságban, mely csak csoportunk számára lesz nyitva ezen a napon. Délelőtt itt termelői piacot is tartanak, házi füstöltáru, parasztkenyér, méz, fűszerek, sült kolbász, tájjellegű borok, tea és minden más, ami hangulatosabbá teszi a vásári hangulatot.

Ezt követően a Kis-Balatonhoz utazunk. Ez a Zala folyó torkolatvidékét jelentő közel 150 négyzetkilométeres mocsaras terület kimagaslóan értékes vizes élőhelyet jelent, ahol országunk egyik leggazdagabb madárvilága látható. Nem véletlen, hogy a Kis-Balaton 1951 óta nemzeti szinten védett terület, 1979 óta pedig a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek egyezménye (Ramsari Egyezmény) által jegyzett terület. Jelentőségét fokozza, hogy az itteni madárvilág védelmére állították szolgálatba a világ első fizetett természetvédelmi dolgozóját 1922-ben, az itteni madarak védelmével megbízott kócsagőrt. A Kis-Balaton természeti gazdagsága még Fekete István írónkat is megihlette, aki Tüskevár c. regényének helyszínéül épp ezt a páratlan világot választotta

Itteni első állomásunk a hazánkban őshonosnak számító vízibivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszó Kápolnapusztai Bivalyrezervátum. Itt található a magyarországi vízibivaly legnépesebb populációja. A rezervátum látogatása során amellett, hogy találkozhatunk és részletesen megismerkedhetünk ezeknek a termetes, teherbíró, néha konok, dagonyázni roppant mód szerető, hatalmas lélekkel bíró állatokkal, megtekinthetjük a hagyományos bivalytartás eszközeit is. Az állatok megfigyelésében távcső segíti a látogatókat, amellyel ha szerencsénk van a dagonyázó, legelésző bivalyok mellett a fürgén futkározó ürgéket is láthatjuk.

Továbbutazva a Kis-Balaton Látogatóközpont felé vesszük az irányt. Mivel a Kis-Balaton legtöbb része fokozottan védett terület, ezért csoportunkkal a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársainak kíséretében innen a Látogatóközponttól indulva helyi szakvezetéssel fedezzük fel annak legérdekesebb részét, a Diás-szigetet. Szakvezetőnk segítségével megismerhetjük itteni élővilág képviselőit (fásszárú, lágyszárú, szárnyas, tollas, puhatestű…), a Zala folyót, a nádast, valamint a Kis-Balaton táj- és kultúrtörténetét, és a hazai természetvédelem első, kezdeti mérföldköveit. Felkeressük a Fekete István Emlékszobát és a Tüskevár hangulatát idéző Matula-kunyhót.

Ezt követően a Kányavári-sziget bejáratához megyünk. Ez a sziget a Kis-Balaton egyetlen olyan területe, mely szabadon látogatható. Az ikonikus hármas boltozatú hídon át gyalog érhetjük el a szigeten haladó Búbos Vöcsök tanösvényt. A szigeten sétálva szabadon fedezhetjük fel az itteni vízi élővilágot. Ebben segítségünkre lehet a sziget közepén fából épült madármegfigyelőhely. A szigeten szúnyog szinte mindig előfordul, ezért érdemes megfelelő védelemről gondoskodnunk.

Élményekkel gazdagodva kora este indulunk haza és az esti órákban érkezünk vissza Budapestre.