Reggeli indulásunkat követően elsőként a Balaton-felvidék lankái között rejtőzködő, Séd-patak partján fekvő nagyvázsonyi Kinizsi-várat keressük fel, mely bár katonai szempontból előnytelen alacsony területen helyezkedik el, de az egymást itt keresztező kereskedelmi útvonalak forgalmának köszönhetően mégis a középkor egyik legfontosabb erőssége volt a Balaton-felvidéken.

A jellegzetes négyszögletű lakótornyos vár építését a 14.század végén a környéket uraló Vázsonyi család kezdi el építeni, miután a család perben elveszíti korábbi fészkét, Zádor várát. A család kihalása után a várat Mátyás király a minden csatáját megnyerő, hű hadvezérének Kinizsi Pálnak adja, aki ügyes katonai stratégaként több ponton megerősíti a várat.  Mivel Kinizsi Pál általában az ország veszélyeztetett vidékeit járja, ezért a várban leginkább csak felesége, Magyar Benigna úrnő tartózkodott, aki igazi főnemesi rezidenciát alakított ki e gyönyörű vidéken. A vár a török időkben egy ideig a magyar végvár része volt, majd több évszázadra a Zrínyiek uralma alá kerül és fokozatosan veszít jelentőségéből. Mindeközben pusztította tűzvész és földrengés is. Sok évnyi romos állapotban töltött év után az elmúlt időszakban nagyszabású felújításon esett át, így mi is ebben az új, sok új látogatói elemmel bővült állapotában tudjuk majd megtekinteni.

Ezt követően a Balaton-felvidék egyik legidillibb kis falujába, Dörgicsére utazunk. Ez a Dörgicsei-medencében fekvő aprócska, ámde ősi település különleges kincsek otthona. Amellett, hogy az egyik legszebb kilátás nyílik innen a vidékre, igen gazdag templomok terén is. Ez az alig 250 lakossal rendelkező kis település hét templommal rendelkezik, melyek közül három az Árpád-korból származik.  Ezek közül is kiemelkedik az impozáns, sajátos kettős szerkezettel bíró, 13. századból származó Felsődörgicsei Szent Péter templom.

Ezen ősi templom körül 2012 óta egy igazi földi paradicsom, a levendulatermesztést hazánkban az egyik legmagasabb színvonalon végző Dörgicsei Levendárium működik. A hely szakrális erejét, az itteni föld biztosította tápanyagokat és a fantasztikus klimatikus adottságokat kihasználva 18 féle levendulát és sok más gyógynövényt termesztenek ebben az elragadó majorban. A gyógynövényeket illóolajok, kozmetikai termékek, illatpárnák és édességek készítéséhez használják fel. Csoportunkkal helyi vezetőnk kíséretében előbb egy sétát teszünk a gyógynövény és levendulakertben, miközben sok mindent meg tudhatunk a levendula felhasználási módjairól, feldolgozásáról és a lepárlás folyamatáról. A látogatás végén lesz lehetőségünk vásárolni a major magas minőségű levendula olajából és levendulás termékeiből is.

Utunkat folytatva buszra szállunk és felkeressük Balatonudvari szív alakú, fehér mészkőből készült sírköveiről híres, védetté nyilvánított temetőjét. Bár legendák sora meséli el a 18. század második felében megnyitott temetőben található nagyrészt a 19. század első feléből származó érdekes közel 50 sírkő történetét, de valódi eredetük még ma is tisztázatlan. A legvalószínűbb magyarázat szerint egy helyi, jó fantáziájú sírköves teremtett divatot a környéken 200 évvel ezelőtt.

A délutánt a Balaton ékszerdobozának számító Tihanyban töltjük. Először megismerkedünk a vulkanikus alapokra épült bájos település Ófalu részével és az Árpádházi királyainkig visszanyúló történelmével. Vezetett sétánkat követően szabadidőnkben számos lehetőség közül választhatunk. Sétálgathatunk az apró házak között. Kézművesek portékái közül válogathatunk. Felkereshetjük a parasztházból és halászházból álló mini skanzent vagy a Fazekasházat. Töltekezhetünk az itteni látkép varázsával a Pisky-sétányon. Helyi fagyizók levendulás remekeit kóstolhatjuk meg. Akár ebédelhetünk is az itteni panoráma teraszos éttermek egyikében.

Azon utasaink, akiknek kedve tarja idegenvezetőnk kalauzolásával látogathatják meg a Tihanyi Apátság épületét belülről. A Tihanyi-félsziget vulkanikus hegysorának kelet felé meredeken leszakadó peremén elhelyezkedő apátságot 1055-ben I. András királyunk alapította bencés szerzetesek számára. Már a 13. századtól hiteleshelyként, azaz oklevél kiállító helyként működött. A monostort a 17-18. században várrá alakították. Ma látható barokk stílusú belső kialakítását a 18. századi átépítés során nyerte. A monostor alapító oklevele kiemelkedő fontosságú nyelvemlékünk: hiszen ez a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék, melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, szókapcsolatokat is találunk.

Az Apátság tájékoztatása szerint előreláthatólag ezen a napon megcsodálható lesz az eredeti Tihanyi alapítólevél az Apátság múzeumába élményekkel teli kísérőkiállítással. 

Az esti órákban indulunk vissza Budapestre, hogy a levendula földek illatával, a csodaszép templomok hangulatával és Balaton páratlan látványával feltöltekezve érjünk haza az esti órákban.